Az autós élet Hollandiában
Előre szeretném bocsájtani, hogy én eléggé autóbolond vagyok, bár nem abban az értelemben, hogy egész hétvégén az autómat javítgatom-csinosítgatom. Inkább úgy értem, hogy ismerem az autókereskedelmi piacot (hosszú évekig voltam új-autó értékesítő különböző márkáknál, majd a használt-autó kereskedelem irányába mozdultam el) és nyitott vagyok az új technikai megoldásokra is (főleg az elektronikai dolgok állnak hozzám közel, mivel ez a szakmám). Szeretem a minőségi és a kényelmes autókat, sokféle autóm volt-van, kipróbáltam különböző kategóriájú típusokat, modelleket és általában magam szervizelem is őket (a hibrid-töl sem riadtam vissza).
A fentiek alapján elmondhatom, hogy ezzel a hozzáállásommal nem a legjobb helyre jöttem lakni. Hollandia inkább a biciklisek, mint az autósok országa. Rövid itt tartózkodás után rájöttem, hogy ez logikus, hisz Európában itt a legnagyobb a népsűrűség és a legkisebb az országon belüli magasság-különbség. A városok felépítése sem kedvez az autós közlekedésnek, hisz a nagyobb varosok a 16-17. században kezdtek el fejlődni, s az akkori építési stílust (a szűk utcákkal) igyekeznek a mai napig megtartani.
Biciklisek
Rossz nyelvek szerint a hollandok kerékpárral a fenekükön születnek. Nekem városon belüli közlekedésként meg elfogadható opciónak tűnik, de amit felénk itt vidéken látok, az már nem szimpatikus. Fiatal, 12-18 éves, középiskolás gyerekek jönnek reggelenként a falvakból a városkánk középiskoláiba. Sötétben, szakadó esőben, hóesésben, viharos szélben tekerik le szegény gyerkőcök minden nap a 10-20 km-es távolságot oda-vissza. Azzal vigasztalják magukat, hogy ez egészséges, de főleg inkább olcsó és környezetbarát közlekedési mód, viszont egyben életveszélyes is. Nagyon oda kell figyelni rájuk, mert magasról tesznek a szabályokra, amiket jórészt nem is ismernek. Bicikliznek egymás mellett a kijelölt bicikli-savon kívül is, miközben nyomkodják a telefonjukat, s minket fülükben fülhallgatót dugva zenét is hallgatnak. Kanyarodnak jelzés és körültekintés nélkül mindig abban a tudatban, hogy nekik van elsőbbségük. De nekünk autósoknak örülnünk kell meg ennek is, mert ha ez a közlekedési forma nem lenne ennyire elterjedt, akkor mozdulni sem lehetne az utakon. Pici ország, rengeteg lakossal.
Autózás
Nem preferált az autózás, ennek ellenére a munkába járók jelentős része napi 30-60 km távolságra kényszerül ingázni, s emiatt a csúcsidőben több száz kilométer dugó alakul ki az autópályákon. Szegények a dugóban állás bajnokai, bár az első helyért meg kell küzdeniük déli szomszédjaikkal. Mégis kell az autó, ami viszont egyáltalán nem olcsó mulatság Hollandiában. Én is itt élek, itt fizetem a magas költségeket, általában próbálom magam vigasztalni az utak jó minőségével, de azért kíváncsi voltam, hogy mekkora is pontosan a különbség a két szomszédos országhoz képest. Hát volt meglépetés bőven, így gondoltam, hogy tapasztalatimat megosztom a kedves olvasóval. Csináltam egy kis összehasonlítást a költségeket illetően. Németországgal és Belgiummal vetettem össze a helyi költségeket, hisz ott is hasonló jövedelmi viszonyok között élnek az emberek.
Költségek
Találomra választottam autókat az összevetéshez, s ezen írás a 2018. júniusi árakat-díjakat tükrözi vissza. Ezt fontos hangsúlyozni, mert a döntéshozók régóta fontolgatták már, hogy további terheket kellene az autóvásárlók nyakába varrni. S lám, a parlament már el is fogadta az új törvényt, ami ez év szeptemberétől regisztrációs adó (BPM) emelést fog eredményezni Teszik ezt hipokrita módon a környezetvédelem zászlója alatt, amit szerintük ez a renitens (autós) réteg meg is érdemel, s akár 10-15ezer Eurós többletköltséget okoz egy nagyobb dízelmotoros gépkocsi esetében.
Az autók árai
Az elso költségek a jármű megvásárlásával jelentkeznek. A forgalomba helyezés is pénzbe kerül, de ez itt még nem vágja földhöz a delikvenst, bár a belgákat azért szépen megfejik ilyenkor is. Ezután jöhetnek a havi állandó költségek, úgymint az adó és a biztosítások, s a használat során felmerülő üzemanyag- és szervizköltségek.
Kezdjük hát az új autók jelenlegi, szinte „nevetségesen olcsónak” mondható áraival.
Azért, hogy ne legyenek hátrányban a holland vásárlók, főleg benzines típusokat igyekeztem kiválasztani, lehetőleg azonos motorizáltsággal és felszereltséggel.
Legyen a legkisebb delikvensünk a Toyota Aygo 3 ajtós alapváltozata.
A 10.440 Eurós német listaárhoz képest a belgák egy most zajló akció keretében a 12.100 Eurós listaár helyett csak 10.600 Eurót, a hollandok viszont már 12.865 Eurót kell érte kifizessenek. Csak 20%-kal drágább, mert ez a legkisebb, úgymond a legmegtűrtebb kategória.
Picit nagyobb a Ford Fiesta 1.1 Trend 5 ajtós változata, amit már sok holland családi autónak használ. A parkolók is ehhez a kategóriához lettek az egész országban méretezve.
Mindhárom országban akciós most a kicsike, és mind a listaárakat, mind az akciós árakat érdemes összevetni. Németországban a 2.050 Eurós kedvezmény levonása után csupán 11.900 Euróért kínálják a szalonok, míg szegény belgáknak csak 1.800 Euro engedmény jár, a 15.600 Eurós listaárból, így 13.800 Euro lett az akciós ár. Ehhez képest a holland vásárlok számláját 19.025 Euróval terhelik meg egy komolytalan, 750 Eurós árengedmény megadását követően.
Ugye látjuk, hogy a hollandok a német árakhoz képest 60%-kal többet fizetnek ugyanazért a járműért? Ha nem az akciós árakat nézzük, akkor is 40% volt az árkülönbözet, ami kizárólag az autó árára rakódó extra adónak köszönhető, hisz az ÄFA is hasonló mértékű.
Nézzünk egy másik modellt, ami szintén közkedvelt, főleg a fiatalok köreben, az 5 ajtós VW Golf 1.5 Tsi Comfort változatát. Ezért a nem túl magasan felszerelt változatért, divatos ezüst-metál színben a német és a belga kereskedők szinte fillérre ugyanannyit, 24.745 Eurót kérnek, de a hollandoknak most is vastagabban fog a ceruza, itt 28.500 Euro a listaár.
A fiatalok másik nagy kedvence a (rossz nyelvek szerint indexkar nélkül forgalmazott) BMW 3-as széria. Nézzünk konkrétan egy 318d Touring Luxuryline modellt metál színben!
Nem véletlen, hogy a belga eladási statisztikát ez a márka vezeti, hisz itt a legolcsóbb a 42.000 Eurós árával, hisz ennél még a németek is 4.000 Euróval többet kérnek érte. A hollandok már több, mint 10.000 Euróval magasabb összeget számláznak. Ekkora különbség egy középkategóriás, 2.0 Literes dízelért azért elég durva.
Ha már a felsőbb kategóriába is bekukkantunk egy kicsit, akkor akár ennek a másfélszeresére is nőhet a különbség.
Mivel a dízelek egyre népszerűtlenebbek Nyugat-Európában, valamint a súlyadó összehasonlításban is behozhatatlan hátrányba hoznánk a holland tulajdonosokat, lássunk egy Mercedes E200 benzines szedánt!
Nos ez a szekér szülőhazájában 46.000 Euróba, a belga kereskedőknél 49.200 Euróba, a holland szalonokban viszont majdnem kerek 60.000 Euróba kerül.
Érdekesség kedvéért az egyik legdinamikusabban fejlődő szegmenst, az SUV-kat is megnéztem, de a számokat látván nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek. A négykerék-hajtás prominens képviselője a Subaru. A mostanában igen népszerű 4x4-es modellje a Forester, amit egy 2.0 benzinmotorral, Comfortline kivitelben Hollandiában 39.500 Eurót kóstál. Belgiumban csak 28.300-at, míg a németeknél 29.900-at.
Ebben a kategóriában az egyik legolcsóbb a Suzuki Vitara, amit Magyarországon visznek, mint a cukrot, a 4.6MFt-os induló árának köszönhetően, míg a hollandoknál a belépő ár 22.400 Euro, ami középárfolyamon közel 7MFt-nak felel meg, ami szinte 50%-os felár.
És végül jöjjön a nagy kedvencem, a Mitsubishi Pajero. Nem olcsó, de az igazi terepjárót (és a presztízst) meg kell fizetni, s ma már ezek is minden földi jóval fel is vannak szerelve.
Na most aki Hollandiában álmodozik egy ilyen autóról, annak egy kicsit mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Azaz nem kicsit. Itt csak a legmagasabb felszereltségi fokozatban kínálják a megújuló Mitsubishi szalonok ezt a modellt. De az ára brutális, konkrétan 120.000 Eurót kérnek érte. A legjobban felszerelt változat egy szép metál színben a német kereskedőknél már 50.000 Euróért megkapható!
És ez a 70.000 Eurós árkülönbség csak adó. Amit szeptemberben meg kb. 15.000 Euróval emelnek! Értem én, hiszen a hasonló, jó súlyban levő autók tulajdonosai által kifizetett 2.650 Euro éves útadó nem képzett elegendő bevételt az államkasszának.
Fenntartási költségek:
Ha már túl vagyunk az autó megvásárlásán, és kihevertük a megrázkódtatást, hogy 20-50%-kal többet vettek ki a zsebünkből, mint a szomszéd országok vásárlóiéból, akkor jöhet a kocsikázás.
A forgalomba helyezési költségek nem magasak a három országban, egyedül a belgák számolnak fel egy komolyabb átírási díját ezért, majd zárójelben jelölöm annak mértékét.
Súlyadó
Nos hát akkor nézzük a súlyadót:
Az Aygo esetén a német 67 Euróval szemben a belga 100 (+62), és a holland 236 Eurós éves súlyadó áll.
A Fiesta egy német lakosnak csak évi 7 Euróval kerül többe, azaz 73, egy flamandnak, a picit nagyobb motor miatt már 46-tal, 146(+62), de a 200kg súlykülönbség miatt a hollandoknak már 404 Euróval kell számolniuk. Ez már egy kis benzines autónál 330 Euro különbség!
A Golfnál is megmarad a kb. 6-szoros díjszorzó; 100 áll a majd` 600-zal szemben.
A legdrágább a vizsgált BMW; a szegény német 306 Euro adóval van sújtva, a belga 421 Eurós díjjal (és 495 Euro átírási költséggel), de igazán brutálisan a hollandiai lakosokra szabnak ki szép összeget: 1.250 Euro az éves súlyadó. És itt nincs avulás az életkor előre haladtával, a 10-20 éves járgányok után is ennyit kell fizetni, ami már sokszor az autó értékével összevethető. Nem számít a motor tisztasága, sem, az EU besorolás nincs is nyilvántartva.
A Merci éves 864 Eurós éves díja sem piskóta a német 135 Euróssal szemben, s a Forester-nél sincs ez másképp.
Biztosítási díjak
A biztosítási költségek már nagyon nehezen összehasonlíthatóak. A kötelező felelősségbiztosítás díjának megállapítása során minden ország és minden biztosító más szempontokat tart fontosnak. Nem mindegy, hogy falun, vagy nagyvárosban lakunk, hogy mióta van jogosítványunk, és mennyi idősek vagyunk, illetve sikerült-e az elmúlt években balesetmentes évek során Bonust, vagy éppen az okozott károk miatt Malust összegyűjtenünk. Kíváncsiságból összehasonlítást végeztem egy nagyvárosi, 50 éves lakos esetében, aki semmi B/M fokozatot nem gyűjtött meg össze, de 20 éve van már jogsija, és az utcán parkol, a gyári biztonságtechnikai rendszer védelme alatt. Ahol kérdezte a kalkulátor, ott 1 kiskorú gyermeket írtam be, és sima dolgozóként tüntettem őt fel.
Az eredmény egy kis táblázatban:
Tipus Kgfb (D) Kgfb+Casco (D) Kgfb (B) Kgfb+Casco (B) Kgfb (NL) Kgfb+Casco (NL)
Aygo € 60 € 80 € 36 € 73 € 23 € 42
Fiesta € 53 € 80 € 36 € 86 € 28 € 53
Golf € 60 € 90 € 36 € 117 € 31 € 75
BMW € 51 € 120 € 36 € 136 € 48 € 100
Vitara € 54 € 90 € 36 € 80 € 31 € 66
Mercedes €59 € 112 € 47 € 175 € 32 € 91
Subaru €56 € 95 € 36 € 117 € 36 € 77
A táblázat persze nagyon kis szeletet vizsgálja a piacnak, de egy pár következtetés levonható: A díjak tükrözik az országok közbiztonsági statisztikáit. A legkevesebb autót Hollandiában lopják, így ott a legolcsóbb a casco díja, illetve a vizsgált 50 éves korosztály okozza a legkevesebb balesetet, ezért a kgfb is a legolcsóbb. A belgák legolcsóbb biztosítója az autó paramétereit kevésbé veszi figyelembe, csak az éves megtett km alapján számol kötelező díjat, viszont a drágább autók magasabb javítási költsége miatt borsosabb a casco. A németeknél a legdrágább a felelősségbiztosítás, a kis autóval is ugyanakkora kárt okozhatunk, mint a naggyal elv alapján, de ha valaki nem okoz kárt, drasztikusan csökken a díja, és egy komolyabb autó biztosításától sem ijednek meg, nem úgy, mint hollandiai biztosítók.
Benzinárak
A benzinarák is napról napra (sőt a németeknél órárol-órára) változnak, de egy azonos napon gyűjtött adatok a következő eredményt hozták: (Shell kutakat vetettem össze)
D: benzin: 1,449 Dizel: 1,289
B: benzin: 1,414 Dizel: 1,379
NL: benzin: 1,759 Dizel: 1,459
Persze, itt is van különbség kisvárosi, illetve országút melletti kutak áraiban. Az viszont egyértelmű, hogy az üzemanyag költségek már megint szegény hollandiai lakosokat sújtják a legjobban. Az aktuális árakat a holland autoklub, az anwb honlapjan is követhetjük, de akárhogy nézzük, Europában nem találunk drágább országot.
Szervizköltségek
Ezen felül a szervizdíjak jelentenek rendszeres kiadást, ám összehasonlításuk csak elég szubjektív lehet. Megnéztem a nemzetközi gyorsszerviz-láncok árait. Euromaster, Kwik-fit, Norauto, Auto5 több országban is jelen van, hasonló szisztéma szerint működnek.
Csak egy példa: akkut szeretnénk az Aygoba. A német Euromaster 113 Euróért kínálja a standard Varta akkut, de kínál mellé Energizert 75-ért is, míg a holland Kwik-fit a saját márkás Coldaz nevűt 126-ért adja.
Ekkora különbség áll fenn amikor az autónkhoz különböző alkatrészeket szeretnénk venni. Az internetes katalógus áruházak árai nagyon szépen összevethetők, ha az adott gyártó ugyanazon cikkszámú termékét nézzük. Szinte mindig 1,5-szer annyiba kerül a belga es a holland webáruházakban, mint a német oldalakon. Nem véletlenül már sok német internetes boltnak van holland nyelvű változata, s jóval kedvezőbb áraik a magasabb postaköltséget, és hosszabb kiszállítási időt is kompenzálják.
A szervizek minőségéről saját tapasztalatot csak Hollandiában tudtam gyűjteni, ami igen lesújtó. Az egyik legrosszabb a műszaki vizsgáztatási rendszer. Bár van mód az RDW-hez (a holland közlekedésfelügyelet) is menni az autó éves műszaki vizsgája céljából, de az csak néhány nagyobb városban érhető el. A helyben vizsgáztatást úgy oldották meg, hogy különböző szervizek is kaptak vizsgáztatási jogot, akiket szúrópróba szerűen ellenőriznek. Az igazi holland szervizeknél nem is kell attól tartani, hogy nem kellően alaposak az átvizsgálásnál, sőt inkább a fordítottja jellemző. Az utóbbi időben tv-program is készült arról, hogy a szervizek saját maguknak találnak, vagy néha kreálnak hibákat, amit borsos áron javítanak meg az alacsony, többnyire akciós APK (vizsga) díjait kompenzálandó. A szolgáltatás minősége sokszor nevetséges, viszont a munkadíjak vérforralóan magasak, sokszor 100 Euro fölé jön ki az óradíj.
Még egy pár érdekesség a holland autópiacról.
Magánszemély ritkán árulja maga az autóját, inkább kereskedőnek adja át, esetleg beszámíttatja valahol, ami végül is ugyanaz. Ha mégis, akkor felteszi a hirdetését a legnézettebb weboldalra, a Marktplaats-ra, amely igen szépen megkéri annak díját. Magánszemély 39 Eurót fizet 4 hétre, s jellemzően csak kereskedőktől kap ajánlatot. Ha véletlenül nem esik be privát vevő, akkor alkudozni, vesződni nem szeretnek vele, viheti a nepper féláron.
Van egy új eladási lehetőség, az utóbbi pár évben találtak ki a kereskedők, a neve az ikwilmijnautoaf. Az eladni kívánt autóját ingyen feltöltheti a magánszemély a honlapjukra, mintha egy hirdetés tenne fel. A szerződött kereskedők licitálnak az autóra, s a legjobb ajánlattal felhivják az eladót. Amennyiben ö elfogadja azt, akkor a felek megkapják egymás adatait. A vevő innentől már másnak nem adhatja el az autóját, s köteles az autóját a kereskedőhöz eljuttatnia, aki a kialkudott áron azt átveszi. Persze eltitkolt hibák, vagy a megadott adatoktól való eltérés esetén nem kell átvennie a gépkocsit, de sokszor mondvacsinált indokkal próbáljak az amúgy is alacsony árat még lejjebb alkudni. A vevő általában kénytelen ráállni az alkura, mivel már egy csomó időt, energiát, benzint beleölt az autó bemutatásába is.
Egyébként az eladásra kínált autók műszaki állapota nem rossz, jellemző, hogy az eladás előtt még sok mindent megcsináltnak rajta, de a belső állapotuk jellemzően siralmas. Nem divat az autókat kitakarítani, hogy a vevő ne egy kozmetikázott autót láthasson, de a megtartott állapot híven tükrözi a helyiek igénytelenséget. Sok a dohányos autó, ami nagyon nehezen eltüntethető bűzt eredményez.
Összegzésül elmondhatjuk, hogy a magyarországinál alacsonyabb használt-autó árak ellenére sem olcsó mulatság az itteni autózás. De hát mint tudjuk, Hollandia a biciklisek országa.
Maak jouw eigen website met JouwWeb